|
|
egyéniség |
A személy
értékrendje, valamint olyan képességeinek
és
igényeinek összessége, amelyeket
általában pozitívan fogadunk. |
autonóm |
Önálló-,
saját döntési hatáskörrel rendelkező személy, szervezet, állam. |
elme |
Az emberi agy mindenre
kiterjedő tevékenységét értem alatta. Pl.: az érzékeléseink
feldolgozását-, a gondolkodást, az emlékezést, és a lelkiismeretet
legfőképpen, de ide értem a -közérzetünket eldöntő- érzéseink megélésének képességét is. |
értékrend |
Azok
a gondolatok-, okfejtések összessége, amelyek
során az egyes
szükségleteinknek és igényeinknek valamilyen
fontosságot tulajdonítunk. Mivel az időnk és
a lehetőségeink végesek, az igényeink
tekintetében kialakul egy fontossági sorrend. |
önismeret |
Az a képesség,
hogy fel tudjuk mérni: mely képességeinket tudjuk mozgósítani a
problémáink
megoldáshoz, beleértve mások figyelmének-, értékelésének-, sőt
szeretetének a megszerzését is. |
önbizalom |
Kétféle
önbizalmat szeretnék megkülönböztetni: a
- képességeinkbe vetett
meggyőződést,
és a
- szerethetőségünkbe vetett
meggyőződést.
|
önbecsülés,
önértékelés |
Az a
meggyőződésünk, hogy vannak értékelhető-, becsülhető
tulajdonságaink. Nyilvánvaló, hogy az önbecsüléshez
önismeret szükséges. |
kreativitás |
Az
elménk fogalom-alkotó-, elvonatkoztató-,
megértő-, adaptáló
képességeinek összessége, amelyeket a feladataink és
problémáink megoldásának szolgálatába
tudunk állítani. Támaszkodik a
képzelőerőnkre (vízuálisra és verbálisra
egyaránt). |
önigazolás |
A
saját lelkiismeretünk megnyugtatására használt indok-, kitalált-
vagy szépített magyarázat arra, hogy az általunk elkövetett hiba miért van rendben... |
|
![]()
|
élmény |
A
tapasztalataink során megélt
érzések. Ezek lehetnek negatívak-, sőt
sajnos rombolóak is. |
frusztráció |
Aggodalom,
félelem, pánik valamely valamely fontos (vagy annak ítélt)
szükségletünk vagy igényünk veszélybe kerülése- vagy
el-lehetetlenülése (probléma)
miatt. |
düh, harag |
Nagyon intenzív frusztráció,
amely gyakran a másik- vagy önmagunk hibáztatásával párosul. |
stressz |
Tartós-,
vagy rendszeresen visszatérő-, nagyon zavaró frusztráció. |
gyűlölet |
Tartós
elutasító
érzés valaki irányába. |
trauma |
Tartósan gyötrő
érzésekkel járó-, elmére veszélyes-, vagy elmét romboló negatív
emlék, élmény. |
magány |
A
társas igények,
társas élmények tartós hiányából fakadó lehangolt állapot,
depresszió. |
depresszió |
Tartós
lehangolt állapot, amely veszélyeztetheti a döntési
képességeinket is. |
pótcselekvés |
Olyan megnyilvánulás, amelyeket hibásan választunk
meg valamelyik -rendszerint nem jól felismert- szükségletünk beteljesítésére. Ilyenek:
dohányzás, részegség, agresszió,
kábítószer, pornográfia, anorexia, stb. |
infantilizmus |
Olyan gyerekes gondolkodásmód-, hozzáállás,
amelyet az illetőnek már rég
felelősségteljes felnőtt módjára kellene
intéznie. |
moralitás |
Erkölcsösség, igazságosság, mások
szempontjainak figyelembe vétele. |
poszichoszomatikus betegség |
Lelki instabilitásból eredő-, jellegzetesen
testi tüneteket mutató betegségek: pl. hasmenés, hasfájás, emésztési
zavarok, magas(abb) vérnyomás, álmatlanság, stb. |
|
![]()
|
érzelmi szabadság |
Arra
vonatkozó szabadságunk, hogy bármilyen
érzéseket-, élményeket szabadon megélhetünk (a törvénytelen
cselekedetek kizárásával). |
intellektuális szabadság |
Arra
vonatkozó szabadságunk, hogy milyen véleményt
fogadunk el-, milyeneket alkotunk-, és milyen
értékrendet állítunk fel, a
törvényeket figyelembevéve. |
érzelmi biztonság |
A
legfontosabb érzelmi szükségleteink
fenyegetettségétől való biztonság. |
intellektuális biztonság |
A
legfontosabb intellektuális szükségleteink
fenyegetettségétől való biztonság. Azt
jelenti, hogy pl. nem vezetnek félre minket téves
információkkal, ismeretekkel.. |
elfogadás |
A
másik fél érzéseinek-, szükségleteinek-, és -számunkra
elfogadható- igényének az elfogadását
értjük alatta. (Az 'elfogadás' nem jelenti
egyben a másik fél -számunkra káros-
igényeinek és cselekedeteinek az elfogadását
is.) (Ld. még: érzelmi-, intellektuális
szabadság és biztonság.) |
bizalom |
A
bizalom azt jelenti: meg vagyunk győződve, hogy a másik jót akar, segíteni akar nekünk, a saját
szükségleteit nem a mi szükségleteink
rovására elégíti ki, hogy igazságos-, és a hátunk mögött sem fog olyan
döntéseket hozni, amelyek a mi szükségleteink
beteljesítését el-lehetetlenítené. |
felelősség |
Munkavégzési-, törődési-,
felügyeleti-, megóvási-, helytállási
kötelezettség egy adott feladatért-, vagy feladatkörért, amely számonkérhető is egyben. Beleértjük azt is, ha valaki nem tevőlegesen-, hanem
mások bevonásával-, szervezéssel oldja meg
a feladatait. A számonkérhető kötelezettség ilyenkor a
szervezésre is
fennáll. |
felelősségre vonás |
Egy adott
személy felelősségének-, vagy a felelősségéhez tartozó
tetteinek-, mulasztásainak számonkérése. Jogos a felelősségre
vonás, ha valaki megállapodást-, vagy törvényt hágott át, de
igazságtalan, ha nincs áthágott megállapodás, vagy egy törvény
áthágására nincs a felelősségre vonó személynek felhatalmazása. |
felelősség áthárítás |
Amikor valaki a rá
kiosztott-, vagy értelemszerűen rá háruló
felelősséget másvalakire
testálja, vagy másvalakin kéri számon. Burkolt formája
manipuláció. |
hatáskör |
Azon feladatok köre,
amelyekre a személy
felelőssége kiterjed. |
hatáskör túllépés |
Amikor valaki olyan
döntést hoz meg- vagy forszíroz, amely nem tartozik a saját
hatáskörébe. Burkolt
formája
manipuláció |
felhatalmazás |
Amikor valaki
megegyezéses-, vagy megbízásos alapon veszi át más
hatáskörét. |
előítélet |
Olyan
megítélés, amelynek nem
néztek-, és nem is gondoltak utána. |
együttérzés |
Amikor megértjük-, sőt olykor át is éljük a
másik ember érzéseit. |
empátia |
Az a
képességünk, hogy a másik
testbeszédéből- és egyéb -nem verbális
megnyilvánulásaiból fel tudjuk ismerni a másik érzéseit (együttérzés),
sőt a szükségleteit, igényeit is. |
szimpátia, rokonszenv |
A lelki közelség
élményeit hívjuk így.
Először nem verbális jelzésekkel 'fogjuk' a másik
egyéniségének legfontosabb
jelzéseit. |
szeretet |
Lelki
vonzódás élményei. Természetesen a szimpátiát is magában foglalja. |
szerelem |
A
szeretet és a testi vonzódás összes elsöprő élményét jelenti. |
fenyegetettség |
A
nézeteltérés egyik résztvevője a
másik megnyilvánulásait a saját fontos szükségleteire
veszélyesnek éli meg. |
kiszolgáltatottság |
Olyan
helyzet, amikor az egyik fél hátrányba kerül,
hogy egyenlő eséllyel képviselje a saját szükségleteit, igényeit, vagy egyéb
véleményét a másikéval szemben. |
függőség |
Amikor
valaki ragaszkodik egy-egy olyan szokásához, amelyről tudván
tudja, hogy árt neki. Ez a ragaszkodás valamilyen vélt-, vagy
valós (pl. lelki) haszon reményében történik. Tehát a káros
szokás elengedése csak ennek a remélt haszonnak a
tudatosításával-, és ártalmatlan szokással való
helyettesítésével oldható meg. |
egyenjogúság |
Mindkét
(mindahány) fél egyforma jogokkal rendelkezik egy kapcsolatban,
különösen, amikor -a megbeszélések során- ki-ki képviseli a
saját érdekeit vagy véleményét. |
|
![]()
|
megnyilvánulás |
Verbális közlés, vagy nem verbális jelzés, vagy valamilyenn cselekedet. |
verbális közlés |
Szavakkal történő
információ-közlés. |
verbális
agresszió (szóbeli erőszak) |
Olyan szóbeli
megnyilvánulások, amelyeknek a célja kifejezetten a másik fél
megalázása, lejáratása (önmaga előtt),
önértékelésének rombolása.
- titkolózás,
- kötözködés,
- leértékelés,
- elviccelés,
- téma elterelése,
- hibáztatás, vádaskodás,
- ítélkezés, kritika,
- bagatellizásás,
- aláásás,
- megfélemlítés,
- sértegetés,
- elfelejtegetés,
- parancsolgatás,
- tagadás
|
érzelmi
zsarolás |
Olyak
kimondott-, vagy érzékeltetéssel operáló
fenyegetés, amely a másik fontos
lelki szükségletének
megvonásával-, kirekesztéssel
kényszeríti a másikat. (pl.
kirekesztés a megbecsülhetők-, tisztelhetők-, szerethetők
köréből...). Stratégiájukat tekintve létezik:
- agresszív (ellentmondást nem tűrő),
- mártír (önmaga szenvedéséért másikat okoló),
- hideg (szeretet-megvonó),
- játszmázó (vegyes).
|
nem verbális jelzés |
Szavak
nélküli jelzések, amelyek néha értékesebb információkat
hordoznak, mint a szavak: pl. érzéseket, szükségleteket, igényeket, vagy szándékokat. Értelmezésük azonban
gyakran bizonytalanabb. Kifejezésmódjukat tekintve két nagy
csoportra oszthatók: 1) testbeszéd:
(testtartás, arcjáték, gesztikulálás,
hangsúly, hangerő, öltözék, hajviselet), 2)
cselekedetek ill. mulasztások. |
őszinteség |
Olyan
megnyilvánulás, amelyből jól követhető, hogy egy
adott helyzetet vagy
problémát a tulajdonosa hogyan
él meg, mi a szükséglete és az igénye. Vagyis az
együttérezhetőségre is-, és az igazmondásra is használjuk ezt a
szót. |
kivetítés, projekció |
Ha valaki olyan hibákat-, megítéléseket ragaszt a másikra,
amelyektől igazán ő maga szenved, vagy retteg... Egy másik
megközelítésmód szerint: ha valaki olyan tulajdonságokat 'lát
bele' egy másik emberbe, amelyekkel fel tudja használni őt arra,
hogy a korábbi sérüléseinek fájdalmait csillapítsa. |
arrogáns |
Kihívóan önhitt-, lekezelő-, a másikat figyelmen kívül hagyó
megnyilvánulás, bánásmód. |
megítélés,
minősítés |
Valamilyen
történést vagy személyt valamilyen
viszonyítási alaphoz képest értékelünk. Ez
a viszonyítási alap lehet valamilyen szabály-,
törvény-, moralitás-, vagy akár a saját
értékrendünk. |
kritizálás |
(Szemrehányás, sértés,
rendreutasítás, címkézés, összehasonlítás, diagnózis, stb.)
Olyan
megítélés, minősítés,
amelyben valaki a saját értékrendje alapján értékel valakit-
vagy valamilyen történést-, mulasztást rossznak. |
megértés |
Logikailag
(empátiával) értjük a másik érzéseit-, indítékait-,
vislekedésének okait (de nem feltétlenül értünk is egyet a másik
hozzáállásával-, döntésével). |
okfejtés |
Valamilyen
történés-, jelenség-, esetleg probléma kialakulásával
kapcsolatos elmélet, elképzelés. |
nézeteltérés |
A
felek véleménye eltér egy olyan dologban,
amelyet mindketten fontosnak tartanak. |
vita |
Egymás
kölcsönös ráhatási-, vagy meggyőzési
kísérlete. |
veszekedés |
Együttműködés
nélküli
vita egy -valamelyik félnek kedvező-
megoldásért, vagy
fontossági megítélésért. Leggyakoribb jellemzői
a
fenyegetettségek miatti ideges huzavona a figyelemért. |
konfliktus |
Összetűzés,
harc, háború,
veszekedés |
feltétel
szabása |
Olyan ráhatás,
amely a másik félnek nyújtott előnyt, kedvezményt (ami egyébként
nem járna neki), az ő együttműködéséhez köti. A feltétel szabása
tehát nem jogszerűtlen! |
fenyegetés,
zsarolás |
Olyan
ráhatás, amely a
másik fél valamely fontos szükségletét veszélyezteti, és nem jogszerű. Ez
lehet nyilt, de lehet burkolt is. |
kényszerítés |
Ráhatás, amelyben a másik félnek csak olyan
döntési lehetőségei maradnak, amelyek
jelentősen veszélybe sodorják-, vagy el-lehetetlenítik valamelyik
fontos szükségletét. |
kérés |
Az
óhajunk-,
igényünk -kényszerítés nélküli-
verbális
közlése, hogy milyen
együttműködést szeretnénk kapni a másikól, hogy a
problémánk megoldódjon. |
követelés |
Az
óhajunk-,
igényünk -kényszerítéssel
történő-
verbális
közlése, hogy milyen
együttműködést szeretnénk kapni a másikól, hogy a
problémánk megoldódjon. |
parancs |
Hatalommal kikényszerített együttműködés. |
győztes-vesztes
konfliktus-kezelés |
Mindkét
(mindahány) fél a maga által preferált
megoldást (vagy okfejtést, vagy értékrendet) igyekszik ráerőltetni a másikra akkor is, ha a másik
nyilvánvalóan rosszul jár, és veszít. |
hibáztatás |
Olyan számonkérés,
amikor ránk (is) háruló
felelősséget kérünk
számon a másiktól. Másszóval a hibáztatás a
felelősség-részünk áthárítása
a másikra. |
győztes-győztes
konfliktuskezelés |
Mindkét
(mindahány) érintett fél részéről az a kölcsönös
elkötelezettség, hogy a nézeteltérésük megoldásaként -a
megegyezett módszerrel- a mindkettejüknek megfelelő
megoldás felkutatását tekintik. Más megfogalmazásban: nem a
saját maguk által kigondolt megoldásért harcolnak, hanem a saját
szükségleteiket-, és reális igényeiket képviselik. |
manipuláció |
Olyan
befolyásolási kísérlet, amelyben a másik fél nem tudja
(teljesen) a saját irányítása alatt tartani a saját döntését, és
ennek nincs (teljesen) a tudatában.
A manipuláció
tehát nehezíti-, vagy akár el-lehetetleníti a másiknak, hogy képviselje a saját
véleményét,
érdek-vitában pedig az érdekeit. Így a vita csak látszólag együttműködő. Következménye
pedig, hogy a másik fél választási
alternatíváinak száma lecsökken, vagy egyetlenre korlátozódik.
Ez a hátrányba-hozás lehet tudatos, de lehet nem tudatos is. Ld.
egyezséget nehezítő
megnyilvánulások. |
lélektani nyereség |
Olyan
társas élmény, amely fő indítéka egy adott kapcsolat keresésének-, ápolásának, vagy egy közösségbe tartozásnak. Leggyakoribb
esetben a: "figyelnek rám, komolyan vesznek, fontos vagyok..."
élmény. |
destruktív viselkedés |
Olyan
viselkedés, amely rombolólag hat a közösség együttműködésére,
normáira,
ékrendjére, így széthúzást generál. |
provokáció |
Olyan
viselkedés, amelyjel a másikat rossz cselekedetre késztetik,
hogy ezt később a lejáratására használják fel. |
részrehajlás |
Igazságtalan-, önmagának-, vagy másnak kedvező hozzáállás valaki
kárára. |
megalázás, lejáratás,
megszégyenítés |
Olyan
kritizálós
manipuláció, amely kirekeszti a másikat kapcsolat legfontosabb
lélektani nyereségéből (szeretet, jóindulat-, megbecsülés,
stb.)-. |
terrorizálás |
Tartós
nyilt fenyegetés vagy burkolt manipuláció, a másik
kiszolgáltatott
helyzetben való tartása céljából. |
átnevelés, agymosás |
A
saját gondolkodásmódunk-, szemléletmódunk-,
értékrendünk másikra
kényszerítése, manipulálása. |
érdek, motiváció,
indíték |
Az
'érdekek' a cselekedeteink mozgatórugói. A
'motiváció'-, és az 'indíték' szavak is
lefedik az 'érdek' fogalmát. Az érdekeket két
részre bontom: 'szükségletekre' és 'igényekre'. (Vigyázat, mediációs
használatban az 'érdek' szó nem csak anyagi-,
hanem érzelmi-, vagy intellektuális tipusú indítékot is egyaránt
jelenthet!) |
szempont |
Az
'érdekkel' egyező fogalom (mediációs
irodalomban mostanában nem találkozom vele, Thomas Gordon a
P.E.T. és T.E.T. megközelítésmódban
használta annó...) |
megoldás |
Olyan együttműködő
cselekvés(sor), amelyben az együttműködő
feleknek szerepük- és
felelősségük van a
közös cél érdekében. |
kompromisszum |
A
megállapodás során -egyedül választható-
megoldás, amely csak úgy válik elfogadhatóvá
mindkét fél számára, hogy valamelyik fél
(vagy mindkettő) enged az eredetileg
felsorakoztatott igényeiből, vagy
szükségleteiből. |
ultimátum |
Valamely
követelés teljesítésére szóló utolsó
figyelmeztetés. Ha a feltételeket a
figyelmeztetett fél nem teljesíti, a megadott
következményekre számíthat. |
megbocsátás |
Nem
haragszunk-, neheztelünk-, gyűlölködünk, és nem állunk bosszút.
Bár a megbocsátás a jó viszony visszaállítását célozza, de nem
jelenti azt az ígéretet, hogy a megbocsátással minden maradhat a
régiben. |
Erőszakmentes Kommunikáció
(EMK) |
Ez egy
elhíresült konfliktus-kezelő módszer, amely saját célirányos
eszközöket használ, és amelyekkel egymás bántása-, hátrányba
hozása nélkül lehet konfliktusokat megoldani. Megalkotója:
Marshall Rosenberg
- Kiküszöböli a (kölcsönös)
vádaskodást, hibáztatást, kirekesztést, ítélkezést,
- segít a lényeges szükségletek
tudatosításában, és kölcsönös megértésében,
- segít annak a kölcsönös szándéknak
a megérlelésében, hogy a megoldás (megegyezés) minden érintett
szükségleteit figyelembevéve, békésen szülessen meg.
|
debriefing session |
Értelemszerű
fordításban: 'okfeltáró megbeszélés'. Kisebb közösségek egymásra
utalt tagjai (pl. űrhajók legénysége) együttműködésének
fejlesztésére kifejlesztett speciális probléma-megoldó eljárás,
amely tapasztalatok- és tanulságok levonására-, érvényesítésére
szolgál. Legfontosabb jellemzői:
- előre megtervezett menetrend,
- minden érintett részvétele,
- felelősségre vonástól való
mentesség,
- alkalmazni kell minden felmerülő
problémánál,
- kötelező nyíltság, őszinteség,
- közös célért való kötelező együttműködés,
- dokumentáltság,
- előre meghatározottan rendszeres
gyakoriság.
Ld. pl. Nemzetközi űrhírek videó 53.
rész, 'A Mars utazás pszichológiája' részben.
https://www.youtube.com/watch?v=Xvd1JrvX7rg |